Béres Zoltán:
Albert Schweitzer – a sokszínű Ember

Az előadás szerkezete idézetekkel

Az alábbiakban olvasható a 2008. április 20-i és május 25-i kétrészes előadás szerkezete. A nagyobb részek címénél egy-egy idézet található Albert Schweitzer (továbbiakban A.Sch.) önéletrajzi írásaiból.

1. Bevezető
    1.1.  Hogyan kerültem kapcsolatba Albert Schweitzerrel?
    1.2.  Az előadás meghívóira érkezett említésre méltó visszajelzések
2. Fő rész
    2.1.  Életút („Tudtam, hogy eléggé egészséges, erős idegzetű, szívós, meggondolt, igénytelen vagyok, és megvan bennem mindaz, ami elhatározásom megvalósításához szükséges. Ezenfelül – úgy gondoltam – elegendő lelkierővel rendelkezem, hogy elviseljem tervem esetleges kudarcát.”)
A.Sch. külső leírása (alkat, öltözködés). A.Sch. élete évszámokban. Hogyan született a nagy elhatározás? Első próbálkozások (árvaház, csavargók, szabadult rabok, együttműködés a hivatalos szervekkel). Párizsi Missziós Társaság. Gondolatok a nagy elhatározásokról. Miért éppen orvos? Doktrinális kérdések. „Végre szabad lett az út.”
    2.2.  A.Sch. és a filozófia („A félév végén egy beszélgetésünk során, melyet a strasbourg-i egyetem lépcsőjén, esernyő alatt folytattunk, Kant vallásbölcseletét javasolta nekem, s ez nagyon is ínyemre volt.”)
Két filozófus: Windelband és Ziegler. Kant vallásfilozófiája „A tiszta ész kritikájá”-tól „A vallás a puszta ész határain belül”-ig (1899). Prédikáció és filozófia. A filozófiatanulás hatása.
    2.3.  A.Sch. és a teológia („Az igazság mindenképpen értékesebb, mint a tévedés. Ez a történeti igazságra is vonatkozik. Még ha a hívők szemében meghökkentőnek is tűnik fel, és eleinte nehézségeket okoz, a végeredmény káros nem lehet. Csak elmélyítheti a vallásosságot. A vallásnak tehát nem kell félnie a történeti igazsággal való szembesítéstől.”)
Két teológus: Karl Bulde (Ótestamentum) és Heinrich Julius Holtzman (Máté, Márk, Lukács). Katonai szolgálat (1897 őszén). „Te vagy-e az eljövendő?” 1897-ben szigorlatozik. Teológiai licenciátus (1900). Milyen a jó prédikáció? Jézus munkálkodásának két korszaka. „Jézus életével foglalkozó kutatások története” (1906). A kutató felelőssége. A történeti igazság. Pál apostol misztikája.
    2.4.  A.Sch. és az etika („Minden mélységbe hatoló gondolkodás erkölcsi miszticizmusba torkollik. A racionális az irracionálissal folytatódik. Az élet tiszteletének erkölcsi miszticizmusa olyan racionalizmus, amely erőit lényünk szellemi természetéből meríti.”)
1915 előtti gondolatai. Világ- és életigenlés. Az élet tisztelete. Az ember emberhez való viszonya csak egy része az erkölcsnek. Kétféle gondolkodás (honnan származik az élet tiszteletének gondolata?). Új lendülettel. Kultúra és erkölcs (a kultúra definíciója, biológiai élet, magasabb és alacsonyabb rendűség, társadalmi dimenzió). Pesszimizmus és optimizmus.
    2.5.  A.Sch. és a zene („A régi orgonák megtartásáért vívtam a legélesebb harcokat. Mennyi ékesszólással küzdöttem a szép, öreg orgonák halálos ítélete ellen! Hány orgonista, akinek azt mondtam, hogy öregsége és törődöttsége miatt megvetett orgonája szép, és érdemes felújítani, fogadta szavaimat azzal a hitetlenkedő mosollyal, amellyel Sára hallgatta az ivadékairól szóló ígéretet.”)
        2.5.1.  Orgonálás
Eugen Münch (Mulhouse). Charles-Marie Widor (Párizs). Ernst Münch (Strasbourg, 1887, Bach Társaság, Wagner).
            2.5.2.  J.S. Bach
Bach-tanulmányok (1905, 1908). Bach művészete. A boldogság-ritmusok Bachnál. Bach orgonaművei (amerikai fölkérésre).
            2.5.3.  Orgonaépítészet
Hogyan kezdtem el orgonákkal foglalkozni? „Német és francia orgonaépítészet és orgonaművészet” (1906). Az orgonakészítés virágkoráról (1850–1880). Akusztikai kérdések. Nemzetközi Orgonakészítési Szabályzat (1909). A művészet célja az abszolút, és nem az archaikus. „Afrikában a vén feketéket menti, Európában meg a vén orgonákat”
        2.6.  A.Sch. és az orvoslás („Bármily korlátozottak is a rendelkezésemre álló eszközök, mégis sokat tehetek. Ha elnézem például a fekélyes betegeket, akiknek kötözés után nem kell már a sárban tapickolniuk sebes lábukkal – ez olyan nagy öröm, hogy ezért egymagában is érdemes volna itt dolgoznom.”)
            2.6.1.  Az egyetemista évek
Beiratkozás az egyetemre. A természettudományokról. 1909 – fordulat a tanulmányokban. Doktori disszertáció (Jézus állítólagos elmebaja).
            2.6.2.  Betegségek, amelyekről ír                                     az oldal tetejére
Megfázás. Nikotinmérgezés. Fogfájás. Napszúrás és malária. Álomkór (terjedése, Trypanosoma). Fekély, homokibolha. Framboesia. Lepra. Mocsárláz (malária). Vérhas (amőbás, bacilliáris). Bányaféreg. Szívbetegség. Rüh.
            2.6.3.  Sérülések
Mérgezés, rontás, fétis. Vadászbaleset. Harapás.
            2.6.4.  Műtétek
Sérv. Elefántiózis.
            2.6.5.  A kórház
Joseph Azoawanié és tanácsa a menthetetlen betegekkel kapcsolatban. A hálás fölépülők. A varázsló és a féregelmélet. A kórház kapacitása. Temetések. Az új kórház. Házirend (levelezés, köpködés, élelmezés). Gyógyszerek. Nyilvántartási rendszer. Kórházfalu. A feleség és a személyzet.
            2.6.6.  Kritikák
            2.6.7.  Küldetéstudat.
        2.7.  A.Sch. és Afrika („Hihetetlennek tűnik, hogy hónapokra elválok a feketéktől. Mennyire meg lehet őket szeretni, bár sok gondot okoznak az embernek! Mennyi szép vonást fedezhetünk fel bennük, ha eltekintünk a természet gyermekének néhány esztelen cselekedetétől, és megkeressük bennük az embert! Feltárulkoznak előttünk, ha szeretettel és türelemmel közeledünk hozzájuk!”)
            2.7.1.  Az Ogouué-mente
Az éghajlat. Rovarok (vándorhangya). Történelmi előzmények. A nyolc törzs. A feketék és az I. világháború. Gazdaság. Fakitermelés és éhínség. Fafajták. Fakitermelő munkások. A fa kivágása. A fa feldarabolása. A fa értékesítése. Földművelés – ami megterem és ami nem.
            2.7.2.  A bennszülöttekről
Mentalitás. Munkakedv, lopás. Alkohol (pálmabor). Paláver. Kannibalizmus. A többnejűség hátteréről (gazdasági és szociális okok). A bennszülött értelmiségi. Hiedelmek és hiszékenység. A leopárdember. A bűvész.
            2.7.3.  Missziós munka
Az elmélkedő bennszülött (a bennszülöttek és a vallási tanítások). A (protestáns és katolikus) missziós telepek emberállománya. Hogyan működik egy misszió?
            2.7.4.  Gyarmatosítás avagy a fehér ember Afrikában
Milyen az egészséges gyarmatpolitika? A koncesszió jó és rossz oldala. Fehérek és feketék viszonya (technika és egyéniség, távolságtartás, erkölcsösnek maradni). A szellemi munka mint túlélési technika.
            2.7.5.  A.Sch. érzelmi kötődése
3. Befejezés
    3.1.  Magyar vonatkozások
Magyarok, akik Lambarénében dolgoztak. Magyarok, akik A.Sch.-rel leveleztek.
    3.2.  Lambaréné ma
    3.3.  Források

Mit mondhat a ma emberének Albert Schweitzer élete? Megpróbálok néhány tanulságot leszűrni többek között felhasználva az előadást követő hozzászólásokat is.

1. Életének 90 éve alatt bejárta fél Európát és Amerikát is, közben építette és fejlesztette az afrikai kórházát, tanulmányokat írt, orgonán gyakorolt. Vajon hogyan fért bele egyetlen emberi életbe ennyi minden. Miféle szívós kitartás és szigorú időbeosztás szükséges ahhoz, hogy időben ilyen hosszan és térben ennyire szétszórtan tudott hatékonyan cselekedni, alkotni? Vajon mi jól gazdálkodunk-e az időnkkel, amely véges emberi életünkben rendelkezésünkre áll?

2. Fiatalkora óta kereste a lehetőséget, hogy hogyan tudna embertársai segítségére lenni. És nem habozott cselekedni. Ezt Böjte Csaba úgy fogalmazta meg legutóbbi, szabadkai prédikációjában (nem A.Sch.-rel kapcsolatban), hogy ne féljünk igent mondani az Istennek. Hányszor hárítjuk el mi a cselekvést valamilyen kifogással?

3. A.Sch. sikerei ellenére élete végéig szerény maradt, megőrizte egyszerűségét. Egy anekdota szerint egyszer megkérdezték tőle, miért utazik a vonaton mindig harmadik osztályon. „Mert nincs negyedik.” Vajon bennünket mennyire változtat meg a (vélt vagy valós) siker? Vajon meg tudjuk-e magunkban őrizni a naiv lelkesedést egy üggyel kapcsolatban akkor is, ha látványos sikereket (esetleg sikertelenséget) érünk el?

4. A.Sch. nem ítélte el a gyarmatosítást, de lépten-nyomon utalt a „civilizált” Európa felelősségére. Sokmindenben hibáztatta a fehér embereket, de jelenlétüket és tanító szerepüket fontosnak tartotta. Vajon mi, amennyiben rendelkezünk olyan képességekkel vagy tudással, amelyekkel a körülöttünk lévők nem, mennyire tudjuk azt felelősséggel kamatoztatni?

Természetesen Schweitzernek voltak heves bírálói is. Bertrand Russel ezekkel a szavakkal kelt a védelmére 1964-ben: „Ámde nem kellemes az, amikor egy nemes ügyet anélkül kezdenek szemlélni, hogy megérteni kívánnák, és még dicsekednek is e megértés hiányával azok előtt, akik sohasem lennének hajlandók ilyesmire.”

Több mint negyven évvel a halála után is működik az a kórház, amelyet megalapított. A világ minden részéből érkeznek ide orvosok Japántól Dél-Amerikáig. Ez a kórház ma az összefogás és a segíteni akarás jelképe.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnom A.Sch. tanulmányozásából leszűrt tanulságot, akkor ezt mondanám: Ne hagyjuk elaltatni a lelkiismeretünket!

További tanulmányozásra

Az előadás összeállításához a következő könyvek voltak segítségemre:
1. Albert Schweitzer: Életem és gondolataim, Gondolat, Budapest, 1974
2. Borisz Noszik: Schweitzer, Kossuth Kiadó, Budapest, 1976
3. Ines Belski Lagazzi, Albert Schweitzer, Agapé, Újvidék, 1994
4. Dr.Marék Antal: Így élt Albert Scweitzer, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1976

Akik a témával behatóbban szeretnének foglalkozni, azoknak javaslom a fenti könyvek tanulmányozását. Ezenkívül az interneten is találhatók tartalmas írások (sajnos magyar nyelven kevés).

A honlapomon is megtalálható az előadás szerkezete részletes forrásmegjelöléssel, azaz minden egyes témához konkrétan megadom melyik könyvben, hanyadik oldalon található olvasnivaló.